GYIK: Miért is nincs post ?

A posztok meg nem jelenése, illetve tartós elmaradása az oldalon azt jelenti, hogy:

a) lusta vagyok
b)beteg vagyok
c) mocsok sok munkám van
d) elromlott a számítógépem és szervízben van
e)vizsgaidőszak van
f) éppen fényképezem és új sorozatot készítek és még azért nem raktam fel, mert azt szeretném, hogy minél jobb fotókat lássatok
g) rossz a géped és nem jól hozza be a blogspotot

Nos jelen esetben kezdetben csak c) és e) variánsok álltak fent, de a mai naptól fogva d) is... A gépem kb. két hétig lesz szervízben, (most a munkahelyiről írok). Van egy rakás nyers fotóm, amit csak kiválogatni volt időm, de megcsinálni nem.

És ha még csak a blog lenne az egyetlen olyan tartozásom, ami olyan munka ami csak nekem, illetve a munkásságom iránt érdeklődő keveseknek számít!

ehh...

mindenesetre nincs vége a mesének.

Az vagy, amit megeszel...

Hamutál

Suburb 1.;2.;3.

Megálló

Tegnapelőtt este söröztünk

Tegnapelőtt este söröztünk egy kicsit barátokkal, ismerősökkel, az egyik kedvenc pesti helyemen a Két Korsóban, ahol, mint aznap este sikerült megtudnom törzsvendégnek számítok...
Timi csókos képét ő maga követte el, az utolsó cigis képet pedig Gabi.

Iroda - triptichon; Ablakok

Gabi portrék

Facebook-ra már feltöltöttem, most azoknak is akik eddig nem láthatták...

Munkalehetőség

Vonatozás - újra

Elég rég volt már, hogy erre jártam... Látom azért néhányatok nem adta fel a dolgot és az uborkaszezonban is be-be nézett.
Eltelt némi kis idő, ami alatt nekem nem állt módomban fotográfiával foglalkozni (csak közvetve) és ez nagyon jót tett, ugyanis sok mindenre rájöttem a fotóimat nézegetve.

1. Javarészt azért nem működnek, mert színesek.
2. Javarészt azért nem működnek, mert mozgásban gondolkozom. (A sok bemozdulással foglalkozó kép is ezért van - a stabilizált lendület és száguldás, mi lehetne ennél nagyobb oximoron?)
3. Javarészt azért nem működnek, mert az általam érdekesnek tartott téma (formák és vonalak) leginkább fekete-fehérben érvényesül, ugyanis a színek eltűntével a formák jobban érvényesülnek. A színes képnél a formákon túl a színeket is arányaiba kell hozni, amire nem figyeltem... egész egyszerűen azért mert a színek nem igazán érdekelnek, szemben a formákkal. Mármint a fotográfiában... ha filmet készítenék, akkor csakis színeset.

Ezeket a képeket eredetileg színesben lőttem el, de aztán átraktam grayscale-be és akkor rá kellett jönnöm, hogy mindig is fekete-fehérek voltak! És sokkal jobban tetszenek így és sokkal jobbnak is érzem őket, mint sok más eddigi képemet. Visszatekintve egyébként a legjobbnak gondolt képeimen kevés szín van és erős kontrasztok (ami szintén a színek ellen dolgozik). Na azért nem mintha ezek húde egyediek lennének, és ez nem a "végre megtaláltam a stílusom" poszt. Attól még messze vagyok. De abban biztosak lehettek, hogy a jövőben több fekete-fehér képpel találkoztok majd itt.

Szünet

Kedves Barátaim!

Rövid, termékeny időszakunk után, most ismét kényszer pihenőre megyünk... Április után folytatjuk. A dolog oka az, hogy elúsztam pár dologgal és elegem van ebből. Most igyekszem magamat ezekre koncentrálni, mert muszáj őket megcsinálni.

Persze a dolgot most is eltúlzom, mint mindig, de most lehet, hogy így a jobb.

Üdvözlettel:

István

Scangram?

Na most ugye van az az eljárás, amikor közvetlenül a fényérzékeny felületre (fotopapír) helyezünk tárgyakat és megvilágítjuk őket, és mikor a képet előhívjuk, láthatóvá válik a tárgyak lenyomata. Ezt nevezzük fotogramnak.

De mi lesz a fotogram sorsa a XXI. században, amikor a digitális technológia kiszorítja az ilyen analóg, kézi eljárásokat? Mivel tudjuk helyettesíteni? Melyek az új fényérzékeny felületek, a fényképezőgép CCD-jén kívül? Két lehetséges válaszunk lehet. A fénymásoló és a scanner. Először azt hiszem fénymásolóval próbálkoztam. A Szegedi Egyetemi Könytár másolójában csináltam két képet (rengeteg próbálkozás után) egy A/3-ast és egy A/4-est. Előbbi sajnos valahol elkallódott, mert nem találtunk neki elég nagy keretet és elraktuk, hogy majd egyszer... Egy barátom úgy jellemezte, hogy olyan, mintha egy kép lenne a depeche mode-os autószerelők bulijáról. A másik azóta is kint lóg a kollégiumi szobában, bekeretezve, elsőre semmi furcsa nincs rajta, csak utólag tűnik fel, hogy néhány ujjam abnormálisan hosszú rajta.

Ezeket Gabiéknál csináltam egy öreg, gyenge fényű szkenneren. A dolog érdekességét az adja (legalábbis számomra), hogy míg a fotogram esetén a tárgyaknak csak az "árnyéka" látható itt a tárgy a maga konkrétságában szerepel. Ettől a dolog sokkal direktebbé válik, ami egyszerre hat elidegenítően, de ugyanakkor a megformálás, a kompozícióba rendezés új dimenziót is ad a képen szereplő objektumoknak.

Bocs, hogy megint régi képet posztolok, de mostanában nem igazán van időm fotózni, és a nem rég készült nagyobb sorozatok is sok időt vennének el most, mire teljesen átnézném őket... szóval most még ez lesz... kb április végéig...

Régi klasszikus- A piknikező csirkeláb

Vízkereszt próba

Volt nekünk régen egy színtársulatunk, amit Ég és Föld színtársulatnak neveztünk el végül. Ezen a néven azonban csak egy előadást csinált - Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok című darabját mutattuk be. Ezekre a képekre nem régiben akadtam Gabi számítógépén. Egy házibuli után, másnap, amikor felébredtünk Vanessa akkori hatalmas belvárosi lakásában próbáltunk.

Az első képen Malvolio éppen megfeddi a mulatozó Tóbi urat és Nemes Keszeg Andrást, valamint a bolondot és Marit a szolgálólányt. Alatta pedig a fent nevezettek elhagyva a bohócot és új taggal bővülve (jaj valaki mondja meg, hogy mi volt Bogi karakterének a neve!) meglesik mint dől be Malvolio egy kamu levélnek.

LONDON EYE

Reflections of London

Az utolsó képen van egy hiba. De olyan szemét a magnetic lasso, hogy nem volt kedvem még egy szer nekiesni. :(

London by night

A múltkor eszembe jutott, hogy bár megígértem, hogy feltöltöm a tavaly nyáron készült londoni képeket, ez elmaradt.

Szóval kezdődjön el egy újabb sorozat, és nem tudom miért, de ellenállhatatlan késztetést éreztem, hogy ezekkel a fotókkal. A legfelsőnél a kamerát azt hiszem egy tűzcsapra tettem, vagy villanyládára, a másik kettőt kézből készítettem.